Szent Anna-tó és a Mohos-Tőzegláp

A tó Európa egyetlen épen maradt vulkanikus kráter tava. A Csomád hegytömb területén található. A Csomád név először egy 1350 kori adománylevélben szerepel.

A tó körüli kráter perem magassági pontjai: Nagy-Csomád, 1301 méter; Kis-Csomád ami 1245 méter; Tasza-hegy 1177 méter; a Tóberce 1131 méter és végül a Köves-ponk 1131 méterével alkotják azt a félkör alakú hegygerincet, amely körül öleli a tavat. A tó alakja csaknem szabályos, kör alakú. Hosszanti tengelye (ÉK-DNY) 620 méter, míg kis tengelye 464 méter.

img-0279
Ködös nap a tó körül

Régen évente kétszer, Anna és Kisasszony napján búcsút tartottak a tóparti kápolnánál. A monda alapján, azért tarthattak itt búcsút, hogy Isten pusztítsa el a tóban élő sárkányt. A búcsú július 26-án van. A Szent Anna-tó legendája több változatban maradt fenn. Az egyik ilyen a két rossz lelkű fivér és Anna, valamint a többi tündér sanyargatásáról szól.

Székelyföld egyik leglátogatotabb idegenforgalmi területe. Páratlan tudományos értékű természeti ritkaság és védett terület. Hogy Jókai Mórt idézzük: „Erdély legköltőibb helye”

szentanna 2
A tó őszi pompában

Mohos-tó (tőzegláp)

A mohos-tó Nagy-Csomád hegyrész keleti, az 1177 méter magas Mohos-csúcs déli lábánál terül el. Legkönnyebben a a Lázárfalvi nyeregből, azaz  a Szent Anna-tó és a Mohos-tó közötti nyeregből. A tarka tőzegmoha, amely az erdei fenyő és fekete áfonyabokrok között terül el, rendkívűli látványt nyújt.

1050 méteren fekszik, tehát 100 méterrel magasabban mint a Szent Anna-tó, átmérője 800 méter. Eredeti felülete 140 hold volt, 1941-ben már csak 100 katasztrális hold, napjainkban pedig 80 hektár.

A tőzegláb nagyszámú növényrítkaságokkal büszkélkedhet, többek között: a harmat fű négy faja, 20 fajta mohafű, régkorszakbeli maradvány fajok stb. A tőzegláp fás növényzete: erdeifenyő, lápi nyír, törtpefenyő és enyves éger. Az állatok közül említésre méltó az iszapamőba, zománcállatka, rákok, pókkok és vizibogarak.

mohos 1    

mohos 2
Képek a Mohos-ból