Sepsiszentgyörgy

Háromszék legnagyobb települése. 1968-tól Kovászna megye székhelye, megyei jogú város. Az Olt jobb partján, valamint a Debren- és Szemerja-patakok mellett alakul ki a település két magja, Sepsiszentgyörgy és Szemerja, melyek 1880-ban egyesültek.

Kézdivásárhelyhez hasonlóan fontos kereskedelmi útak csomópontján fekszik. Vásártartási jogát korán megszerezte, ez a mezővárosi fejlődését segítette. 1417-ben Zenthgyywrgh volt a neve, majd 1461-ben Szepesi Bálint székely alispán már „in oppido Zenth Gewrg” névvel jelöli. Báthori István erdélyi vajda 1492-ben kiadott kiváltságlevelét pedig már Szentgyörgy mezővárosához címezi. Nevét Szent György lovagról kapta, akinek sárkánnyal való küzdelme közismert. Szent György egy római katona volt, aki Diocletianus császár korában teljesített szolgálatot. Amikor a császár a keresztények ellen fordult, Szent György lemondott hivatásáról és a császár ellen fordult, bebörtönözték és 303-ban kivégezték. A legendák szerint megölt egy sárkányt, ezért festményeken, szobrokon így ábrázolják. A telepűlés ősi templomának is védőszentje sárkányölő Szent György volt. Ez a templom ma már nem létezik, helyette a református vártemplom áll, amely mai alakját 1547-ben nyerte el.

A települést nem kerülték el háborúk, forradalmak. Nagy pusztítást okoztak az 1658-as, 1661-es tatár betörések és az orosz seregek 1849-ben.

A város számos látnivalóval büszkélkedik, amely mellett jelentős a kulturális, irodalmi és képzőművészeti élet is.

Látnivalók:

Központ

Sepsiszentgyörgy központja, ahol az Erzsébet park is található az előző években felujításon esett át, sétálótereket alakítottak ki. A belváros képét a 19. századi épületek határozzák meg. Ebben a központi magban található a városháza épülete, amelyben a Tamási Áron Színház is működik. Szintén itt van a Megyei Tanács épülete, valamint a Székely Mikó Kollégium. A park szomszédségéban további fontos épületek vannak: például a Vármegyeháza vagy a Bod Péter Megyei könyvtár. A város építészeti emlékeinek színfoltja a Kós Károly tervezte, sajátos erdélyi stílusú középületek.

erzsébet park szentgyörgy
Erzsébet park

Erzsébet park

A parkban számos emlékmű található, talán a legfontosabb a 48-as hősök emlékére állított Honvédemlékmű. Az emlékművet 1874-ben készítette Gerenday Antal, az emlékmű oldallapjain található feliratot Jókai Mór fogalmazta meg. 1944-ben a Maniu-gárdisták az emlékművet megrongálják. A kommunista diktatúra elején pedig a feliratokat kivésték. 2018-ban március 15-e előtt az emlékművet felújították.

oroszlános emlékmű
1848–1849-es Honvédemlékmű

Tamási Áron Színház

A régi Városháza az 1948 óta működő Tamási Áron Színház magyar színtársulatának épülete. 1852-ben épült klasszicista stílúsban Schwarzenberg herceg, erdélyi katonai kormányzó támogatásával. Az épület 1854-ig szálloda, vendéglő és üzlethelyiségként szolgált. 1899, az épületben elkészült Erdély harmadik legnagyobb színházterme (Kolozsvár és Dés után). A román színtársulat az 1980-as években alakult.

tamási áron szinház
A Tamási Áron Színház épülete

Székely Mikó Kollégium

A két emeletes épület nyugati szárnya 1866–1876, a déli szárnya 1891–92 között épült klasszicista stílúsban.  Az épület terveit Alpár Ignác készítette. A Mikó-kollégium már 1859-ben alakult és 1863 óta van ezen a helyen. Régen itt őrizték a Cserey gyűjteményt, amíg a múzeum épülete el nem készűlt.

miko
Székely Mikó Kollégium

Székely Nemzeti Múzeum

Kós Károly neve számos épület kapcsán felelevenedik. Talán a legfontosabb a múzeum épülete, amely a város egyik legismertebb építészeti alkotása. A főépület 1912-ben készült el.

Eredetileg a múzeumot 1879. szeptember 15-én alapították. A múzeum magja az imecsfalvi kúriában felállított Cserey gyűjtemény volt. 1879-től a múzeumi gyűjtemény Sepsiszentgyörgyre került, itt volt négy évtizeden át a Székely Mikó Kollégium épületében. Ma is híres a múzeum történeti, természetrajzi és néprajzi, meg régészeti, népművészeti gyűjteménye. Külön érdekessége az 1848-as terem, ahol Gábor Áron által öntött ágyú eredeti darabját, valamint Gyárfás Jenő Gábor Áron halála című festményét tekinthetjük meg. Az egész székelység múltjának, népi kultúrájának a kutatását vállalta fel.

A múzeum épületén kívül Kós tervei alapján épült a Tanulók Háza, Kós Károly Szakközépiskola, Benedek-ház, Csulak-ház, Keresztes-ház és a megyei korház hidegháza.

20170330_kovacszsolt_szekely nemzeti muzeum
A Székely Nemzeti Múzeum főbejárata

Vártemplom

A város vallásos életének központjai, a templomok egy része a központban áll. A park területén áll a katolikus Szent Józsf -templom, udvarán Szent István király szobra. Ezzel szemben az unitárius templom, majd nem messze a Szent Miklós ortodox katedrális.

A vallásos élet fontos központja még a központtól távolabb eső református Vártemplom. A XV. században épült gótikus stílusban. Kettős védöfalrendszerét a XVII. századan a törökök megrongálták. Az 1802. évi földrengés szintén megrongálta, hajójának boltozatát beszakította, ezért teljesen át kellett alakítani. A késő gótikus hálóboltozat és a reneszánsz faragványok megmaradtak. Mai tornyát 1829-ben emelték, az eredeti szintén a földrengés áldozata lett. A templom és a várfal között tömegsír van, azoké az ádozatoké, akiket a törökök és tatárok gyilkoltak le.

11818680
A református Vártemplom

Sepsiszentgyörgy legismertebb rendezvényének minden bizonnyal a Szent György Napokként elhíresült rendezvényt tekinthetjük. A régi vásárok hangulatát, idézi mai köntösben, akárcsak a kézdivásárhelyi őszi sokadalom. Ez áprilisi hónapban szokott megrendezésre kerülni. Napjainkban igazi fesztivállá, találkozási hellyé alakult. A helyi fellépők mellett, számos magyarországi és külföldi előadó, együttes vesz részt.

b_szent_gyorgy_napok_tuzijatek_molnar_ferenc