Brassó

A város Brassó megye (jud. Brașov) székhelye, a Barcaság medencéjének déli részén, védett katlanban, 550m magasságban. Erdély legszebb fekvésű városa. A Cenk-hegy 400 méterre magaslik a város fölé. 

A várost építő szászok először az ó-brassói részen telepedtek meg és csak később húzódtak be a mai Belváros területére. A város neve bolgár-török eredetű , tehát a Bolgár birodalom idején is lakott terület volt. Szász neve Kronstadt, klasszicizálva Corona.  A Barcaság akkor szerepelt először az oklevelekben, amikor 1211-ben II. Endre a német lovagrendnek adományozta.

Annak ellenére, hogy a király megtiltotta, hogy kővárakat építsenek, a keresztesek felépítették Feketehalom, Brassó és Földvár kővárait. A rend nagymestere függetleníteni akarta a területet a magyar koronától. Ezért a király 1225-ben fegyveres erővel a lovagokat kiűzte, az ide telepített német parasztok viszont maradhattak. A király rengeteg kiváltsággal halmozta el ezeket a száz telepeket, olyannyira, hogy a tatárjárást is átvészelték.

Nagy Lajos király idejére esik a város fénykora, ekkor árúmegállító jogot kapott. 1395-ben pedig itt kötött szövetséget Luxemburgi Zsigmond magyar király és Mircea Cel Bătrîn havasalföldi fejedelem a törökök ellen.

A XV. században kezdték meg a várost körbevevő falat építeni, 28 tornya és 7 bástyája volt. Kapui közül ma már csak a Katalin-kapu van meg. Ezt a még ma is álló kaput a XVI. században építették. Négyszögletes, háromszintes építmény négy saroktoronnyal, homlokzatán lőrésekkel.

katalin-kapu
Katalin-kapu, a bejárat fölött Brassó címere látható

A város már a XV. századtól kulturális központnak számít. 1496–1549 között élt a szászok nagy reformátora Honterus János, aki az evangélikus vallást bevezette a városba. Honterus szobrát 1848-ban állították a város polgárai. 1532-ben készítette el Erdély térképét, utána nyomdát és hozzá papírgyárat is létesített. A 2,5 méteres bronszobrot Harro Magnussel készítette. Brassói származású még Bakfark (Greff) Bálint lantművész, Wagner Bálint hellenista.

honterus_jános_brassó
Johannes Honterus szobra a Fekete-templom déli  oldalán

1524-ben épült a Fellegvár, amelyet 1630-ban Bethlen Gábor erősített meg. Célja az volt, hogy északról védje a várost. 1849-ben 28 000 fős cári sereg ostrom alá vette a várat, amely nagyon megrongálódott. A vár mellől szép kilátás nyílik a városra.

1689-ben tűzvész pusztított a városban, ami a templom falait is feketére kormozta, azóta nevezik „Fekete-templom”-nak. Caraffa császári tábornok Brassóba német őrséget akart helyezni, de ez ellen a szászok tiltakoztak. Ezért a várost felgyújtatta és kiraboltatta.

A Fekete templom a régi város főterén áll. Ez a legnagyobb erdélyi templom és egyben az európai gótika legkeletebbre eső alkotása. A XVI. század óta evangélikus templom.

biserica-neagra_52331911
A Fekete-templom

1383-ban kezdték el építeni, egy korábbi román stílusú templom helyén és rá száz évre fejezték be. Szintén  a Caraffa-dúlás tűzvészében omlott be régi boltozata, melyet 1710 és 1772 között átépítettek. Ekkor kerültek gótikus, néhol reneszánsz stílúsába barokkos elemek. A csarnoktemplom három egyenlő magas hajóból áll. A templom kincsei közé tartozik az 1472-ből származó bronz keresztelő medence, valamint a 119 keleti szőnyeg, a város kereskedőinek a fogadalmi ajándékai. A torony harangja 6 tonna, a templomban hanversenyeket rendeznek, 1839-ben épült orgonájának 4000 sípja és 76 regisztere van.

biserica-neagra-covoare
Fogadalmi ajándékként szolgált keleti szőnyegek a templom belsejében

Brassó mindenkor fontos, gazdag kereskedő város volt. 1848 előtt a Havasalföldre, vagy onnan tovább menő kereskedelem itt haladt át. 1848– 49-es szabadságharc idején Brassóból az osztrákok Havasalföldre húzódtak. Bem tábornok gyorsan kiverte csapataikat, a honvédek elfoglalták a fellegvárat. A várost ezután orosz csapatok ostromolták, amely végül hosszú ellenállás után megadta magát.

Bran Várkastély (Törcsvár)

Brassótól mindössze 30 kilóméterre található, Erdély legismertebb és leglátogatotabb vára, köszönhetően a jól felépített Dracula marketing fogásnak.

A kastély 1377-ben épült Nagy Lajos magyar király engedélyével, a fontos kereskedelmi út ellenőrzésére. 1412-ben Zsigmond király Mircea Cel Bătrân havasalföldi vajdának adományozza, hogy szükség idején ide menekülhessen a törökök elől. II. Ulászló 1498-ban zálogba adta, majd II. Rákóczi György eladta a várat Brassónak. Brassó a várat előbb az utolsó magyar királynak IV. Károly koronázásakor (1916) Zita királynőnek, majd később 1918 után a román Mária királynőnek ajánlotta fel. Az utóbbi igen szépen, romantikus kiegészítésekkel restauráltatta. Az államosítást követően kifosztották és sorsára hagyták a kastélyt, restaurálása csak 1987-ben kezdődött, a munka legnagyobb része 1993-ra készült el.

Napjainkban múzeum működik benne, mellette pedig egy kis falumúzeum (skanzen) látható. A nagyközönség Dracula gróf lakhelyeként tartja számon, annak ellenére, hogy sem a könyvbeli dracula gróf, sem pedig Vlad Țepeș nem köthető ehhez a helyhez.

castelul_bran2
„Dracula” kastélya