Bálványosfürdő

Kovászna megye egyik legszebb fürdő- és üdüllő telepe. Elhelyezkedése a Bodoki- és Torjai, valamint a Csomád-Büdös hegység találkozásánál.

img-0259
Bálványos nyugati oldalról szemlélve, távolban balra  Bálványos vára

A környék gazdag ásvánnykincsekben: limonit, timsó, kén, gipsz, mésztufa, szén-dioxid gáz és szénsavas ásványvíz. Alig 1,5 km²-en két moffeta és több mint ötven borvízforrás várja a turistákat és a gyógyulni vágyókat. Vonzerejét fokozza a festői tája, a tölgy, bükk és gyergyán erdők, valamint a legendás Bálványosvár.

576596_306599079467199_1346101301_n
Vasas forrásvíz

Összesen 7 gyógyhatású medence van. A Csokoládéfürdő, Hammas mellett jelentősebb ásványvízforrások a Jordán, Szejke, Szemvíz, Buffogó stb.

Bálványosfürdő szénsavas, konyhasós, vasas meleg fürdőit eredményesen használják a reumás betegségek gyógyítására, a borvizes hidegfürdőt pedig  szív-és érrendszeri betegségek ellen.

A sokszínű erdős táj, a változatos utóvulkáni jelenségek (gőzlők, a már korábban említett ásványvizforrások, kaolinosodott kőzetek) vonzó turista célpontá teszik. Barlangjai és gázömlései régóta ismeretesek. A Büdös-hegy fő tömegét a krétakori kárpáti homokkő képezi, melynek törésvonalain pliocén folyamán andezitálva nyomul föl. A hegycsoport legismertebb barlangjai és földtani értékei: a Torjai büdösbarlang (9 méter hosszú), Timsós barlang (10 m hosszú), Gyilkosbarlang (11 méter hosszú), és Madártemető. Ezek közül a Torjai büdösbarlang a leglátogatotabb a turisták körében.

Helyi megnevezéssel illetve a „Büdösbarlang” a Büdös-hegy délkeleti oldalában 1052 méter magasan nyílik. Kénhidrogénnel és más gázokkal kevert-széndioxid kigőzölgés. A barlangban életveszélyes a fal oldalára festett biztonsági sáv alá bukni. (fulladásveszély!)

smelly_cave_of_torja_2014_4
A Torjai büdösbarlang bejárata

A várhegy legmagasabb pontján a 2,1–2,3 méter vastag kőfalú, mintegy 20 méter magas négyszögletű úgynevezett zömtörony (öregtöröny,donjon) látható. Okleveles adatok először 1360-ban az Apor család kapcsán emlegetik. A Bálványos név a pogány kort idézi, a bálványimádással kapcsolatos. Kutatások szerint a torony a vár legrégebbi része. Ezt követően épült a belső, majd a külső vár. A várat XI. vagy legkésőbb XII. századinak tartják. Így a Bálványosvár Délkelet-Erdély egyik legrégebbi középkori vára.

balavanyos var

Királyi várként ismerték, Felső-Fehér vármegye területén épült. Már a kezdetektől a székely eredetű Apor család birtokában volt 1603-ig, ekkor a család felhagyta a várat és Torján épített kúriákat. Neve arra utal, hogy itt még a kereszténység felvétele után is tartotta magát a székelyek ősvallása.

Bálványos várát a hagyomány szerint az Apor (Opur) család egyik tagja építette. Már István Király korában állott és Apor Sándor a királlyal dacolva oltalmazta ősi hitét. A népi képzelet óriások, tündérek munkájának tartja.